2011. szeptember 21., szerda

Iskolások tanulási motivációi


Nem reprezentatív felmérést készítettem a helyi általános iskola 3. és 4. osztályában (8-11 évesek, fiúk és lányok vegyesen, összesen 42 fő). Nyílt végű kérdésekkel a tanulási motivációikat és kompetenciáikat igyekeztem felmérni.

Korukból adódóan nem ismerték a kompetencia és a motiváció szó jelentését, tehát ezeket körülírtam, más szavakkal helyettesítettem, amikor erről kérdeztem őket.

Arra a kérdésre, hogy mi a jutalmunk azért, ha jól tanulunk, a válaszok között jellemzően az szerepelt, hogy akkor okosak leszünk, a szüleink büszkék lesznek ránk. Szinte kivétel nélkül úgy gondolták, hogy ha nem osztályoznák őket, akkor nem lenne érdemes tanulni. Nagyon erős ebben a korosztályban a külső motiváció hatása: szülői és tanári dicséret, jó osztályzat, a társak elismerése. Az elégedettség (,,jó érzés”) a  megszerzett tudás miatt nem szerepel a motivációk között első helyen, de azt is fontosnak tartják. A negatív visszajelzés a szülők részéről (szidás egy rosszabb jegyért) úgy gondolják, számukra nem ösztönző a jobb jegy eléréséhez.

Ahhoz, hogy valaki jól tanuljon, a következő tulajdonságokat (azaz kompetenciákat) tartják fontosnak: szorgalom, ész, kitartás, türelem, figyelem, tisztelet (a tanár iránt). Rávezetés után az érdeklődést és a kíváncsiságot is megnevezték. A rossz tanuló tulajdonságai: lustaság, figyelmetlenség, türelmetlenség, kevés ész, bohóckodás.

A kérdésre, hogy rossz érzéssel tölti-e el őket, ha nem tudnak válaszolni a tanítónő kérdésére, mindenki igennel felelt. Ugyanígy a társaik előtt is túlnyomó részüknek rossz érzés, nagyon sokat számít a kortárs csoport véleménye.

Arra a kérdésre, hogy hogyan tudnának segíteni azoknak a társaiknak, aki rosszul tanulnak, az volt az általános válasz, hogy leülnek mellé, és együtt tanulnak, sokat gyakorolnak. A negyedikesek –a harmadikosoktól eltérően- a büntetést is megnevezték, mint a rossztanulók segítésének egyik eszközét.

A negyedikeseket megkérdeztem, saját magukat milyen tanulónak tartják (jó, rossz vagy közepes), és nem várt módon szinte mindenki, a jótanulók is közepesnek definiálták magukat. Az önmaguk alulértékelése azért is meglepő, mert a többi kérdésre adott válaszukból nem tűnt úgy, hogy alacsony lenne az önbecsülésük.

2011. szeptember 19., hétfő

Kérdőív szakdolgozathoz

otthonoktatóknak itt:
https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dGRyQ2tMZnpROFR4bnlJaEpPY1NIakE6MQ

Kedves Otthonoktatók, szánjatok rám egy kis időt! nagyon köszönöm!

2011. szeptember 14., szerda

Érdekes statisztika

Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a magántanulói jogviszonnyal kapcsolatos keresések száma. Nekem ez egyfajta válasznak tűnik a kormány tervezett oktatáspolitikájára -de cáfoljatok meg, ha nem így van.

Keresési kulcsszavak az utóbbi 1 hónapban:

magántanulói jogviszony 332
magántanuló 276
magántanulói kérelem 98
magántanulói státusz feltételei 65
magántanulói státusz 63
magántanulói kérelem minta 23
magántanuló jogszabály 16
magántanulói jogviszony feltételei 12
magántanulói jogviszony létesítése 9
magántanulói kérvény 7

2011. szeptember 10., szombat

Az egész napos iskola

Hír: Egész napos, ingyenes iskoláról kezdeményez egyeztetést az MDF. A reggeltől kora estig tartó oktatást – amelynek egyes elemeit a Fidesz és az SZDSZ is támogatja – több európai országban alkalmazzák: Svájcban már így működnek az intézmények, Németország több száz iskolája pedig nemrég tért át az egész napos tanrendre.

Nézzünk mögé.
Kinek jó az egész napos iskola?
A kormányzati szándék szerint a hátrányos helyzetű gyereknek lesz ez igazán jó. Az ilyen gyerekek az iskolában kapnak enni, felügyelnek rájuk, zavartalanul tanulhatnak.

Tehát tkp. egyfajta szociális intézkedés ez, ha innen nézzük.

Hogyan fog megvalósulni?
Erről nem sokat tudhatunk. Ideális esetben a reál a és humán tárgyak, a testnevelés, a művészeti tárgyak optimális arányban keverednek némi önálló munkával, játékkal, szabadfoglalkozással. Ezzel a felállással a legtöbb szülő és pedagógus elégedett lehet.

(...) lényegében ma is működik napközi, tanulószoba vagy iskolaotthon néven. „Az alap valóban ugyanaz, hiszen mindkét rendszer lényege, hogy délután négyig-fél ötig a diákok iskolai foglalkozásokon, programokon vesznek részt. Az viszont nem mindegy, hogy milyeneken. Terveink szerint az egész napos iskolákban délután fejlesztő foglalkozásokat, ingyenes zenei, sport és egyéb szakköröket tartanának a tanárok a tanulóknak, és alkalomadtán akár egy-két tanóra is átkerülhetne délutánra” – mondta el az [origo]-nak Pusztai Erzsébet, az MDF népjóléti kabinetének vezetője, aki úgy véli, ezzel a módszerrel csökkenthetnék a diákok közötti szociokulturális és teljesítménybeli különbségeket. „Az egész napos oktatásnak fontos szocializációs szerepe van, ugyanakkor a dolgozó szülők számára is biztonságot jelent, ha tudják, délután hol van a gyerek” – teszi hozzá.


Ez nem úgy hangzik, mintha sokban különbözne a napközitől. Ez mindössze úgy hangzik, hogy kötelező lesz a napközi.
Pusztai Erzsébet több mondata is kétségeket ébreszt bennem. Kezdve azzal, hogy délután 4-fél 5ig. Ez egy teljes munkaidő, ami véleményem szerint egy alsós gyereknek még nagyon megterhelő. 
A délutáni fejlesztő foglalkozás persze jó hívószó, biztosan sokan örülnek neki, de gondoljunk bele, milyen fejlesztés folyhat nagy tömegben? Milyen zene, sport kerül délutánra? Ami most a rendes ének és torna óra keretein belül zajlik? Ha nem, akkor miben különbözik attól, hogy én délután zeneiskolába, sportkörbe engedem a gyerekemet? Ja igen, hogy ingyenes. Számomra épp ez a kitétel garantálja a minőség hiányát. Mert ha az a tanító néni tartja, aki az ének órát is -mert ne legyenek illúzióink, hogy külön képzett zenetanárt vesznek majd fel-, akkor köszönöm, inkább nem kérek zenei fejlesztést. Maradnék a zeneiskolai szolfézsnál és hangszeres képzésnél.
A sport ugyanez: ha csapatjátékokat játszanak, örvendek. Ha úszni mennek, az is jó. De ha a testnevelés órákon szokásos ,,fussatok 20 kört az iskola körül" a sporttevékenység, akkor ezt is hanyagolhatjuk.

Egyáltalán: mi a helyzet bármiféle iskolán kívüli elfoglaltsággal? Engedély kell ahhoz, hogy néptáncra, színjátszókörbe, sakkversenyre menjen a gyerek? Tényleg ennyire oda kell láncolnunk kötelezően az iskolapadba? Kötelező nekem, szülőként elfogadnom, hogy nem tartanak kompetensnek a saját gyerekem nevelésében? Hogy úgy gondolják, az iskolai szocializáció fontosabb, mint a családi?

Tessék kinyitni egy nevelésszociológiai tankönyvet. Ha lehet, a rendszerváltás utáni időkből. Fehéren-feketén le van írva, hogy az iskolában nem egyenlítődnek ki az eltérő szociokulturális háttérből eredő különbségek. Nem az iskola az, ahol a gazdag-szegény, a buta-intelligens,a  tehetséges-tehetségtelen, a szőke-barna attól lesz egyforma (egyenlő), mert naponta jó sokáig össze vannak zárva. 

Igazán üdvözlöm, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket megpróbálják az iskola védőszárnyai alatt tartani, meleget, ételt, tudást biztosítani nekik napi 8-8,5 órán át. Egyetlen bajom a kötelező szóval van. De azzal aztán mindenek felett.

2011. szeptember 3., szombat

Magántanulói státusz, jogszabályi háttér

Mivel legtöbben ezzel kapcsolatban találtok rá a blogomra, ezért bemásolom a Független Pedagógiai Intézet honlapjáról azt az összefoglalót, ami igazán bőven tartalmazza a jogszabályi hátteret.




A TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE MAGÁNTANULÓI STÁTUSZBAN

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  

7. § (1) A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.
(2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy
n) magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését;

52. § (13) Az e törvény 120. §-ának (1) bekezdése alapján, vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül - átlag - heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.

66. § (1) A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt a 42. § (1)-(2) bekezdésében és a 46-47. §-ban meghatározottak alapján. Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető.

69. § (1) A gyermeket, kérelemre - ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja - az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt.
(2) Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.
(3) A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.
(4) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon, ad számot tudásáról.
(5) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetőleg, akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja.

120. § (1) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján
- tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve
- a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének,
az önkormányzati feladatellátás keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia.
1. sz. mellélet. Második rész A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI. A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása
1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor
b) a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, vagy saját döntésük alapján vendégtanulók - kivéve, ha e törvény alapján közösen szervezik meg több iskola részére a nyelvi előkészítő osztályt - a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni;

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

16. § (6) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda, az iskolába felvett tanulót - beleértve a magántanulót is - az iskola tartja nyilván. Ha gyermek óvodát, illetve a tanköteles iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda, iskola értesítése alapján, az átvevő óvoda, iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az óvoda törli az óvodások nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek ellátása a jogszabályok szerint megszűnt. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelelő életkor betöltése következtében megszűnt.

21. §  (4) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha
a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
….
 (5) A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

23. § (1) Ha a tanuló - szülőjének a közoktatási törvény 7. §-a (2) bekezdésében szabályozott választása alapján - tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét.
a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó;
b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó szakember hálózat költségvetése terhére kell gondoskodni.

4. sz. melléklet II. Az iskolák által alkalmazott záradékok
6.

Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja.


N., TI.

2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről

3. sz, melléklet A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai
16.2.1. Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában
A hozzájárulás igénylési feltételei:
a) A hozzájárulás azon sajátos nevelési igényű tanulók után jár, akik tanulmányi kötelezettségüket a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik, valamint azok után a nem sajátos nevelési igényű, de - a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - orvosi igazolás alapján tanulmányaikat magántanulóként folytató tanulók után, akik részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít.
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
55. § (3) Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki
a) betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,

235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet
a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról
2. számú melléklet a 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelethez A „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlaprendszer
IV. számú adatlap

„GYSZ-3” Család - környezet
Környezettanulmány II.
Intézményes gondozás, oktatás, nevelés


Magántanuló-e?
Igen - mióta, miért, a gyermek érdekében áll-e?


Nem

20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról
12/E . § (8) Az (1)-(7) bekezdés alkalmazásában tanulói jogviszonyon érteni kell a magántanulói, a vendégtanulói jogviszonyt, a kollégiumi tagsági jogviszonyt, továbbá a fejlesztő felkészítésben, fejlesztő iskolai oktatásban való részvételt is.

14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet
a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról

14. § (1) A szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakértői véleménynek tartalmaznia kell
e) annak megállapítását, hogy a fogyatékos tanuló tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással vagy a szülő választása szerint iskolába járással, illetve magántanulóként, illetőleg kizárólagosan magántanulóként teljesítheti,
f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges, a szakértői és rehabilitációs bizottság által biztosított szakembereket,

23. § (1) A nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell:
d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló a tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget, illetve javaslatot a nevelési-oktatási intézmény által biztosítandó egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra, felzárkóztatásra vagy fejlesztő foglalkoztatásra




15/1998. (IV. 30.) NM rendelet
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

51. § (3) A tankötelezettségét - szakorvosi javaslat, vagy az illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján - magántanulóként teljesítő, továbbá a súlyos fogyatékossága miatt képzési kötelezettséget teljesítő, tanköteles korú gyermek számára a szülő kérésének megfelelő időszakra házi gyermekfelügyeletet kell biztosítani.

23/2009. (V. 22.) OKM rendelet
az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása, valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól


1. § (5) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás csak a nappali oktatás munkarendje szerint oktatásban részesülő tanulók után igényelhető, magántanulók esetében nem igényelhető támogatás.


9/2008. (III. 29.) OKM rendelet
az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól
6. b) számú melléklet a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelethez
Szándéknyilatkozat integrációs, illetve képességkibontakoztató felkészítés után járó támogatás igénylése esetén (minden általános iskolára külön ki kell tölteni)
6. c) számú melléklet a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelethez
Szándéknyilatkozat integrációs felkészítés után járó támogatás igénylése esetén
(középiskolák részére)
6. d) számú melléklet a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelethez
Szándéknyilatkozat képességkibontakoztató felkészítés után járó támogatás igénylése esetén
(szakiskolák részére)
A 2007/2008-as tanévben a magántanulók száma, aránya a fenntartó a támogatást igénylő intézményében tanulók számához viszonyítva, ebből a HHH tanulók száma, aránya az összes HHH tanulóhoz viszonyítva:
 
   A 2008/2009. tanévre becsült magántanulók száma,   
   aránya a fenntartó a támogatást igénylő
   intézményében tanulók számához viszonyítva, ebből
   a HHH tanulók száma, aránya az összes HHH
   tanulóhoz viszonyítva:

magántanulók száma: ................. aránya ...................%
   magántanulók száma: ................. aránya ...................%

HHH tanulók száma: .................. aránya ...................%
   HHH tanulók száma: .................. aránya ...................%


      A magántanulóvá válás mérséklésére tervezett   
      tevékenységek:
További vonatkozó jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek vonatkozó rendelkezései:

·         mindenkori éves költségvetési törvény

·         19/1997. (VIII. 29.) HM-MKM együttes rendelet  a katonai középiskolák működésének sajátos szabályairól

·         57/2009. (X. 20.) KHEM rendelet az egyes vasúti utazási kedvezményekről

·         15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

·         30/1997. (X. 11.) NM rendelet a javítóintézetek rendtartásáról

·         88/2009. (X. 29.) OGY határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról

·         68/2007. (VI. 28.) OGY határozat a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről